A film eredeti címe: Panda Bear in Africa (Pandakaland)
Dán-holland-francia-német-észt animációs film, 84 perc, 2024
Pandakaland – tartalom
Pang, a kalandszerető és jókedvű fiatal pandamaci Kínából Afrikába utazik, hogy kiszabadítsa legjobb barátját, Jielongot, aki egy fogságba esett sárkány. Útja során egy teljesen új világ tárul elé, tele bölcs gorillákkal, rémisztő vízilovakkal és gyanús hiénákkal. Eszére – és néhány frissen szerzett barátjára – támaszkodva nemcsak Jielongot találja meg, hanem új barátai otthonát is megmenti.
Most megtekinthető a Pandakaland előzetes:
Bemutató dátuma: 2024. augusztus 15.
Forgalmazó: ADS Service Kft.
Pandakaland stáblista
Alkotók
Rendezők és forgatókönyvírók: Richard Claus, Karsten Kiilerich
Zeneszerző: Vidjay Beerepoot
Executive Producer: Edward Noeltner
Producerek: Anders Mastrup, Richard Claus
Pandakaland kritika
A szülők számára gyakran komoly kihívást jelent, hogy megtalálják azt a filmet, amelyet nyugodt szívvel megnézhetnek gyermekükkel. Alaposan át kell gondolni, milyen mozit válasszanak, hiszen nem csak a gyerekek szórakozása fontos; a felnőttek is szeretnék élvezni a közös kikapcsolódást. A Pandakaland azonban ezen a téren (is) kudarcot vall, hiszen ez az animációs film nem csak a felnőttek, de még a gyerekek figyelmét is nehezen ragadja meg.
Az európai és kínai koprodukcióban készült történet középpontjában Pang, a kispanda áll, aki hosszú útra indul, hogy megmentse barátját, Jielongot, a sárkányt, akit Afrikába hurcoltak elrablói. Pang útközben kalandokba keveredik, és hamarosan egy ősi viszály kellős közepén találja magát, amely a hiénák és az oroszlánok között dúl.
A film sajnos semmi újdonságot nem hoz, sőt, a története olyan híres filmekből merít ötleteket, mint Az oroszlánkirály, a Kung Fu Panda és a Madagaszkár, sokszor meglehetősen szembetűnő módon. Mindez azonban mégsem eredményezett koherens történetet: egy ponton a hiénák és oroszlánok ősellenségek, máshol kiderül, hogy nem is olyan rég még békében éltek.
A készítők több tanulságnak szánt közhelyet is beleszőttek a történetbe, de ezek sokszor alaptalanul hangzanak el, mintha a szereplők valami motivációs könyvet olvasnának. Bár ezek a gondolatok nem ártalmasak, kérdéses, hogy a gyerekekhez egyáltalán eljutnak-e az üzenetek.
Az animáció színvonala is hagy kívánnivalót maga után. Pandakaland világában a gravitáció sajátos szabályok szerint működik, az ugrások és esések gyakran irreálisak. Ugyanakkor a tájak kidolgozása dicséretes, ám ez önmagában nem teszi élvezetessé a látványt.
Az élményt tovább rontja, hogy a karakterek néha teljesen oda nem illő, modern kifejezéseket használnak, mint a TikTok vagy a mém, melyekhez semmilyen magyarázat nem társul. Ha az állatok a telefonjaikon szórakoztak volna, talán érthető lenne, de ebben a kontextusban inkább zavaró az ilyen “modernkedés”.
A poénok sem mentik meg a filmet; a végére már az ember csak kínjában nevet az erőltetett humoron. Ezt jól mutatja, hogy a moziban ülő gyerekek csupán egyszer nevettek fel hangosan, a többi poén teljesen elcsúszott. Így felmerül a kérdés, mégis kinek szól ez a film.
A Pandakaland nem ártalmas, de különösebb értéket sem ad a gyerekeknek. A család valószínűleg hasznosabban is eltöltheti ezt a 84 percet olyan tevékenységgel, ami nem csak a kicsiknek, de a szülőknek is élvezetes.